Föderális Románia? Az elszalasztott történelmi pillanatok

Az Erdélyt 1919–20-ban a francia nemzetállami koncepció szerint magához csatoló Bukarest eljárása – nevezetesen az egyesülés gyulafehérvári feltételeinek figyelmen kívül hagyása – is egy viszonylag friss történelmi döntés eredménye. Ez lényegében Cuza uralkodásához, bonapartizmusához kapcsolódik. Cuza alatt egyesült a két román fejedelemség, Havasalföld és Moldva,…

Állampolgárság és autonómia

A kisebbségi autonómia és az állampolgárság viszonyára nézve ismert az alapvető, normatív módon megfogalmazott álláspont. Eszerint az autonómia-törekvések csak akkor lehetnek sikeresek, ha a kisebbségek az őket magukba foglaló államon belül, annak szilárd állampolgári közösségére alapozva próbálnak kisebbségi jogbővítést elérni. Lefordítva mindezt az erdélyi magyarok…

Az RMDSZ Székelyföld-törvénye a „közvita” előtt

Az alábbi elemzés első, rövidebb változata az Erdélyi Napló felkérésére készült. Tárgya a Mensura Transylvanicahoz eljutott, román nyelven készült (egyik) RMDSZ-tervezet mely a Statut special al Ţinutului Secuiesc címet viseli. A tervezet 92 cikkelyből áll, és preambulummal is rendelkezik. Itteni, bővített elemzésünk a következő kérdésekre…

Tüntetéshullám Romániában. Mennyit ér a népharag?

Több mint egy hete tüntetéslázban ég Románia. Emberek napi rendszerességgel vonulnak utcára egy szolidaritás-tüntetésnek induló, rendszerellenes tiltakozásként körvonalazódó utcai megmozdulás-sorozat keretein belül. Elemzésünk az események előzményeit és lehetséges következményeit taglalja. Raed Arafat lemondása, mint kiváltó ok Az új év eddigi legnagyobb politikai vitát kiváltó tervezete…

Román-holland kapcsolatok a Schengen-csatlakozás tükrében

A román-holland kapcsolatok a sikertelen romániai Schengen-csatlakozás kapcsán kerültek napirendre, nyilatkozati szinten pedig decemberben jutottak kritikus pontra. Az elkövetkezőkben ennek okait és következményeit, illetve Románia márciusi csatlakozási esélyeit boncolgatjuk. Események összefoglalása Románia és Bulgária Schengen-övezethez való csatlakozása a két ország Európai Uniós csatlakozása óta napirenden…

Helyhatósági és parlamenti választások – egyszerre

A kormány december 12-én benyújtotta a parlamenti és a helyhatósági választások összevonására vonatkozó törvénytervezetet. Ebben a rövid elemzésben az esemény három aspektusára kívánunk reflektálni: a módosítás törvényességére, a mögötte meghúzódó politikai érdekekre és a lehetséges következményekre az eredmények és a pártrendszer alakulásának szempontjából. A jogszabályt…

A határon túli magyarok választójoga

A határon túli magyarok választójogának a kérdése a kedvezményes honosításról szóló törvény elfogadását követően vált aktuálissá. Az 1949-es magyar alkotmány 70. §-a a választói jogosultságot és a választhatóság jogát a Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgárok körére szűkítette, az új alaptörvény azonban nem tartalmaz ilyen…