Helyhatósági és parlamenti választások – egyszerre

A kormány december 12-én benyújtotta a parlamenti és a helyhatósági választások összevonására vonatkozó törvénytervezetet. Ebben a rövid elemzésben az esemény három aspektusára kívánunk reflektálni: a módosítás törvényességére, a mögötte meghúzódó politikai érdekekre és a lehetséges következményekre az eredmények és a pártrendszer alakulásának szempontjából. A jogszabályt…

A határon túli magyarok választójoga

A határon túli magyarok választójogának a kérdése a kedvezményes honosításról szóló törvény elfogadását követően vált aktuálissá. Az 1949-es magyar alkotmány 70. §-a a választói jogosultságot és a választhatóság jogát a Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgárok körére szűkítette, az új alaptörvény azonban nem tartalmaz ilyen…

A népszámlálás kommunikációjának elemzése

Romániai magyar szempontból a 2011 őszi események közül az egyik legfontosabbnak az októberben megszervezett népszámlálás bizonyult, hiszen ennek eredményei fogják meghatározni az erdélyi magyarság érdekérvényesítési potenciálját többek között oktatási, nyelvhasználati és egyház-támogatási szempontból. Az előzetes népszámlálási adatok napvilágra kerülése és azoknak politikai értékelése után azonban…

Az ideológiák hasznáról: Geoană, mint középutas

Lassan egy hónapja zajlik a román felsőház elnökének botrányos menesztése körül kirobbant politikai és jogi vita. Röviden összefoglalva a történéseket: az ellenzék legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD), megelégelve Mircea Geoană, a szervezeti fegyelmen nagyban túlmutató, önállósuló politikai tevékenységét, immár véglegesen kizárta őt soraiból. Ezzel…

Autonómia – cél vagy eszköz?

Gyakran halljuk, balról és jobbról egyaránt, hogy az autonómia nem cél, csupán csak eszköz; mintha egy átfogó konszenzusban osztozna a teljes erdélyi politikai paletta, a MIÉRT-től a tusványosi sátrak előadóiig. Mindazonáltal, minthogy nincs ártatlan fogalom a politikában, könnyen beláthatjuk: nem mindegy, hogy minek mondjuk az…