Az autonómia-tervezetek és -viták kronológiája

1989. december 25. A december 25-i Kiáltvány „egy új nemzetiségi Statútum” kidolgozását szorgalmazta, ugyanakkor megfogalmazódik benne a „kollektív jogok” alkotmányos szavatolása iránti igény, valamint az, hogy az RMDSZ „az önrendelkezési jog elvi alapján” áll, vagyis a dokumentum tartalmaz az autonómiatervezetek irányába mutató megfogalmazásokat.   1990.…

Föderális Románia? Az elszalasztott történelmi pillanatok

Az Erdélyt 1919–20-ban a francia nemzetállami koncepció szerint magához csatoló Bukarest eljárása – nevezetesen az egyesülés gyulafehérvári feltételeinek figyelmen kívül hagyása – is egy viszonylag friss történelmi döntés eredménye. Ez lényegében Cuza uralkodásához, bonapartizmusához kapcsolódik. Cuza alatt egyesült a két román fejedelemség, Havasalföld és Moldva,…

Állampolgárság és autonómia

A kisebbségi autonómia és az állampolgárság viszonyára nézve ismert az alapvető, normatív módon megfogalmazott álláspont. Eszerint az autonómia-törekvések csak akkor lehetnek sikeresek, ha a kisebbségek az őket magukba foglaló államon belül, annak szilárd állampolgári közösségére alapozva próbálnak kisebbségi jogbővítést elérni. Lefordítva mindezt az erdélyi magyarok…

Az RMDSZ Székelyföld-törvénye a „közvita” előtt

Az alábbi elemzés első, rövidebb változata az Erdélyi Napló felkérésére készült. Tárgya a Mensura Transylvanicahoz eljutott, román nyelven készült (egyik) RMDSZ-tervezet mely a Statut special al Ţinutului Secuiesc címet viseli. A tervezet 92 cikkelyből áll, és preambulummal is rendelkezik. Itteni, bővített elemzésünk a következő kérdésekre…

Európai parlamenti választások – előzetes (III.)

Amint három részes elemzésünk bevezetőjében már megjegyeztük, a május 22–25. között sorra kerülő nyolcadik európai parlamenti választás, számos tekintetben – a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése nyomán vagy a szélsőséges és euroszkeptikus pártok megerősödése következtében − eltér az eddigi megmérettetésektől. Az első rész az EP-választások előtti…

Európai parlamenti választások – előzetes (II.)

Amint három részes elemzésünk tegnap megjelent alfejezeteinek bevezetőjében már megjegyeztük, a május 22–25. között sorra kerülő nyolcadik európai parlamenti választás, számos tekintetben – a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése nyomán vagy a szélsőséges és euroszkeptikus pártok megerősödése következtében − eltér az eddigi megmérettetésektől. Az első, tegnap…

Európai parlamenti választások – előzetes (I.)

Május 22. és 25. között európai parlamenti választásokra kerül sor. Immár 28 tagállam 390 millió választásra jogosult polgára járulhat az urnákhoz, hogy döntsön az Európai Parlament (EP) összetételéről, illetve megválassza annak 751 képviselőjét. Noha az EP történetében ez már a nyolcadik választás, számos tekintetben –…